Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Örökölhető az üdülési átverés

Ügyvédi praxisomban sokan keresnek fel azzal kapcsolatban, hogy üdülési jogot vásároltak itthon vagy külföldön és annak igénybevétele során nem azt a szolgáltatást kapják, mint amiről a szerződést kötő cég a bemutató előadáson tájékoztatta őket.

A Magyar Nemzet 2008. június 2-án interjút készített velem az üdülési jogokról és azokkal kapcsolatban felmerülő hátrányokról.

A cikk végén szerepel, hogy még nem született példaértékű per; ez azóta megváltozott, ugyanis jogerősen pert nyertem egy értékesítő cég ellen, melynek történetét itt olvashatják.

Örökölhető az üdülési átverés


2008. június 2.  (Thurzó Katalin)

Forrás: Magyar Nemzet

Figyelem! A cikkben szereplő 15 napos elállási határidőt a már hatályon kívül helyezett 20/1999. sz. Kormányrendelet tartalmazta, a jelenleg hatályos 141/2011. sz. Kormányrendeletben meghatározottak szerint az elállási határidő 14 nap!
  
Szaporodnak azok az újsághirdetések, amelyekben áron alul szabadulnának üdülési joguktól a csalódott ügyfelek, ám az őket képviselő ügyvédek szerint az átvert áldozatok szélmalomharcot vívnak jogaikért.

Napjaink egyik legjobb üzletévé fejlődött a time share, vagyis a cserélhető üdülési jog értékesítéséről szóló iparág, legalábbis a bebiztosított nyaralást kínáló cégek számára. Ugyanakkor mind több a csalódott ügyfelek száma, akik a több millió forintos, nyűggé vált befektetésektől és az évi százezres fenntartási költségektől hasztalan igyekeznek szabadulni.


Az ügyfelek a szerződéskötéskor általában nem gondolnak bele abba, hogy nem elég az egyszeri beruházás, hanem azután évente – minimum az inflációval arányosan növekvő – fenntartási költséget is kell fizetni az üdülési jogért – mondta el lapunknak Kende Júlia time share ügyekben járatos ügyvéd, aki több pórul járt embert is képvisel. Tapasztalatai szerint a legtöbb üdülésijog-tulajdonos számára csak évek múltán derül ki, hogy egyre nagyobb teher a távolban lévő nyaralóhely. Ekkor megpróbálnak megszabadulni a szerződéstől, ami ma már tömeges méretekben tapasztalható. Csak ki kell nyitni az újságokat, meg kell nézni a hirdetéseket, és rögtön kiderül, hány embernek nem felel meg a rendszer – mondta az ügyvéd.


A szakértő azt javasolja, hogy meg kell próbálni visszavásároltatni a céggel a jogot 70-80 százalékos áron, ugyanakkor erre gyakorlatilag szinte semmi esély sincs. Az ügyvéd szerint ugyanis legfeljebb az eladási ár 10-20 százalékáért veszik vissza a cégek az eladott jogot, ami óriási bukást jelent az ügyfélnek. Például ha egy kétmillió forintot érő time share-től próbálnak megszabadulni, akkor legfeljebb egy-kétszázezer forintot kaphatnak érte, ráadásul az addig befizetett éves fenntartási költségektől is örökre elbúcsúzhatnak. De a legtöbb értékesítő vállalkozás örül, ha rásózza valakire a befektetést, nem sok esély van rá, hogy vissza is vásárolja azt – mondta az ügyvéd.


Azt is kevesen tudják, hogy az üdülési jog és vele minden költség a tulajdonos halála esetén öröklődik. Határozott idejű szerződéseknél például, amelyek jellemzően harminc-negyven vagy akár kilencvenkilenc évre szólnak, az örökös nemcsak az „álompihenés” utáni kifizetések kötelezettségét kapja meg, hanem még azt is, ha netán felmenője korábban perbe keveredett a jogot értékesítő társasággal. Ha tehát az örökös meg akarna szabadulni a drága örökségtől, előbb helyt kell állnia a perben, annak minden költségével és kötelezettségével együtt.


Az ügyvédnő praxisa során akadt már olyan eset, hogy egy házaspár apartmant vásárolt valahol belföldön, ám az csak a helyszínen derült ki, hogy apartman helyett egy egyszobás, főzőfülkés szálláshely a „portéka”. Ebben az esetben szerződésszegés ténye áll fenn, hiszen az üdülési jogot értékesítő cég úgy sózta el drága pénzért az egyhetes „nyaralást”, hogy közben megkárosította az ügyfelet.

Amennyiben a cég nem veszi vissza önként a time share-t, akkor hosszú pereskedésre kell számítani – mondta Kende Júlia, aki szerint egyébként a times hare szerződések többsége jogilag támadhatatlan, mégis, az egész rendszer egyszerűen rossz. A hangsúly ugyanis a bepalizás biztos módján van, tehát azon, ahogy az üdülési joggal üzérkedő ügynökök nyomásgyakorlással, félreérthető tájékoztatással ráveszik az ügyfelet a szinte visszafordíthatatlan vásárlásra.

A szerződéskötést követő tizenöt napon belül ugyan a vásárlónak joga van elállni a vételtől, a time share cég gyakran mégis rossz elérhetőséget ad meg, hogy megnehezítse a visszalépést – közölte az ügyvéd. Ráadásul, ha a tájékoztatóban a rossz elérhetőség mellett legalább egy olyan adat van (cím, vagy telefonszám), amely a valóságnak megfelel, akkor már nagyon nehéz a bíróságon bizonyítani az átverés tényét. A time share-ügyekben jártas szakértők szerint nem ártana, ha a fogyasztóvédelmi hatóság is nagyobb figyelmet fordítana ezekre az esetekre. Hazánkban még nem volt példaértékű bírósági per, így elmarasztaló ítélet sem született time share ügyben, pedig ez talán elgondolkodtatná az üdülési jogban utazókat – véli Kende Júlia.