Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


HASZNOS INFORMÁCIÓK ÉS ESETEK AZ ÜDÜLÉSI JOGOK GYAKORLATÁBÓL

 

Ebben a bejegyzésben friss híreket, tapasztalatokat olvashatnak, melyekkel ügyvédi praxisom során szinte naponta találkozom. A vállalkozások neveit nem minden esetben említem, az esetekből olvasóim figyelmes olvasás után ráismerhetnek a saját ügyükre.

 

 

2017. június 3.

Újabb pernyertesség a Premium Immo Kft. ellen!

Ahogy azt a bükfürdői üdülési jog-tulajdonosok tudják, a 2006-2007 években vásárolt jogaik után az üdülőhasználati díjat - a bük-i ingatlan első, 2007-es értékesítését követően – ma már a Premium Immo Kft. érvényesíti.

Tekintettel arra, hogy többen nem voltak hajlandóak fizetni a használati díjat, a Premium Immo Kft. mint az ingatlan tulajdonosa folyamatosan fizetési meghagyásos eljárásokat indít a fogyasztókkal szemben, melyek ellentmondás esetén perré alakulnak. Ezekben a perekben a cég több alkalommal évenkénti díjat érvényesít annak ellenére, hogy az üdülőhasználati jogot csak minden második évben lehet gyakorolni. A peres eljárásokban  a cég erre nem ad elfogadható magyarázatot. Ezen kívül nemcsak az üdülőhasználati szerződésben meghatározott, inflációval emelt összeget érvényesíti, hanem egy jóval magasabb díjat.

Mindezek miatt a perben előterjesztett keresetüket egyrészt a jogalap (nem jogosult a díj beszedésére), másrészt az összegszerűség miatt egyaránt támadom.

Ezen a héten ismét a Premium Immo Kft-t marasztaló ítélet született első fokon, melyben a bíróság a kereset összegszerűségét nem találta megalapozottnak.

2017. március 6. 

                                     FONTOS TÁJÉKOZTATÁS!!!

Tájékoztatom minden olvasómat, hogy a viszontértékesítési piacon jelen lévő cégek egyikének sem vagyok megbízott jogi képviselője.

Az ügyfelek ezen hamis tájékoztatása - véleményem szerint - azt a célt szolgálja, hogy erősítse a cégek iránti bizalmat, melyek ezáltal tesznek szert reklámozásokkal kapcsolatos (jelentős összegű) bevételekre. 

Információim szerint egyes cégek ezen felül a honlapomról kinyomtatott cikkeket és írásokat adják át az ügyfeleknek, melyhez soha nem járultam hozzá. Ez a magatartás szintén azt a célt szolgálja, hogy az általuk kötött szerződésekből származó jövőbeli jogi problémák és peres eljárások sikerességéről meggyőzzék az üdülési jogukat eladni szándékozó ügyfeleket.

Ahogyan az elmúlt években tettem, ezt követően is kizárólag a fogyasztókat képviselem, cégek képviseletét nem vállalom.

 

2015. február 6. Az Abbázia-csoporthoz (Rentinvest Kft., Helikoninvest Kft., Abbázia Country Club Kft.) tartozó üdülési jogok értékesítésével kapcsolatos hírek

2012  végén születtek meg az első olyan adásvételi szerződések, melyekkel az ún. Abbáziás üdülési jogokkal rendelkező tulajdonosok üdülési jogaikat és az ahhoz kapcsolódó részvényeket egy külföldön bejegyzett cég részére értékesítették. Amikor erről az Abbázia tudomást szerzett, többféle hivatkozással megtagadta ezeknek az üdülési jogoknak az átírását és változatlanul az előző tulajdonos felé számlázták a fenntartási díjat, nemfizetés esetén pedig fizetési meghagyásos eljárást indítottak. Úgy gondolták, hogy az üdülési jogoknak cég nem lehet jogszerűen vevője, így a létrejött szerződések lényegében érvénytelenek. Az első peres eljárások 2013-ban indultak, melyekben számos érvet sorakoztattam fel és azon az állásponton voltam, hogy cég is fogyasztónak minősül, tehát minden további nélkül érvényesen szerezhet üdülőhasználati jogot. Kezdetben az elsőfokú bíróságok számos esetben adtak helyt a keresetnek; azon kevés ügyben, ahol az Abbáziának adtak igazat, a másodfokú bíróság (törvényszék) az én érvelésemet fogadta el. A közelmúltban megszületett az első, Kúria (harmadfokon eljáró bíróság) által meghozott ítélet is, amely egyértelműen rögzíti, hogy az eladó és a vevő megállapodása alapján a vevőre átszállt üdülőhasználati joggal kapcsolatos fenntartási díjat már a vevő köteles megfizetni, tehát a korábbi tulajdonos eladóval kapcsolatban az Abbáziának nem lehet semmiféle igénye. 

Összefoglalva tehát kimondta a Kúria, hogy az üdülési jog nemcsak magánszemély, hanem jogi személy, azaz cég részére is értékesíthető, továbbá az üdülési jog átszállásához nem szükséges sem a részvények egyidőben történő eladása, sem annak értékpapírszámlán történő átvezetése.

 

2015. január 8. Ismét néhány szó az ún. üdülési kártyákról, "kedvezményes" szálláslehetőségekről

Naponta keresnek meg ügyfelek azzal, hogy bizonyos cégek a meglévő üdülési joguk értékesítésével hívják fel őket. Végső elkeseredésükben elmennek az előadásra, ahol az egyik ilyen kft-nél Megbízási szerződés és Szolgáltatási szerződés elnevezésű okiratokat írnak alá a hozzájuk tartozó többoldalas, apróbetűs általános szerződési feltételekkel együtt. A szerződés alapján több százezer forintot fizetnek ki és ugyan szerepel a szerződésben a meglévő üdülési joguk, azonban a cég semmilyen garanciát nem vállal az értékesítésre, ez azonban az ügyfelek számára a szerződés aláírásakor nem, csak hónapokkal később derül ki. Fontos tudni, hogy számos ilyen szerződésre vonatkozik a 141/2011. Kormányrendelet, így az ügyfeleket az aláírástól számított 14 napon belül megilleti az elállási jog. Abban az esetben, amikor a szükséges, elállási jog gyakorlásával kapcsolatos formanyomtatvány nem megfelelően van kitöltve, az elállási határidő 1 év 14 napra meghosszabbodik.

 

2013. július 16. Birdland Villapark 

A Bükürdőn található Birdland Villaparkban üdülési joggal rendelkező ügyfelek azt tapasztalhatták az utóbbi években, hogy a szerződésükben meghatározott fenntartási díj egy-egy évben ugrásszerűen megnövekedett, nemcsak az inflációt meghaladó mértékben, hanem az eredeti díj többszörösére. Van olyan ügyfelem, akinek a kezdeti 26.000,- Ft-os fenntartási díja mára 75.000,- Ft-ra nőtt, legalábbis az üzemeltető álláspontja szerint, aki ezt a díjat számlázza ki az ügyfelemnek. Ezt a növelést azzal indokolják, hogy a szolgáltatásokat időközben bővítették, ezért emelkedtek a használattal kapcsolatos költségek is.

Sajnálatos módon a  szerződések megfogalmazása a fenntartási díjról rendelkező résznél tartalmaz egy olyan rendelkezést, mely szerint a szolgáltatások bővítése esetén a tulajdonos/üzemeltető jogosult megnövelni a fenntartási díjat.

Véleményem szerint azonban ez nem jelentheti azt, hogy a tulajdonos minden további nélkül jogosult bármilyen bővítéssel kapcsolatos döntés esetén olyan költséggel növelni a fogyasztók terheit, amellyel ők a szerződés megkötésekor nem kalkuláltak, ugyanis az ezzel kapcsolatos döntések meghozatalába a fogyasztóknak semmilyen beleszólásuk nincs.

 

2013. július 11. Dinasztia Kft., Velence Wellness Spa Kft 

Fenti cégek által kötött szerződésekkel kapcsolatban már több alkalommal kerestek meg ügyfeleim. A cég a Velence Wellness Spa Üdülőingatlanban kínál üdülőhasználati jogokat az esetek legnagyobb részében egy kapcsolódó szerződéssel. Ez utóbbi szerződés alapján a fogyasztó meglévő üdülési jogát egy amerikai székhelyű offshore cég részére értékesíti. Praxisomban találkoztam már olyan szerződéssel, amely alapján a vevő amerikai cég tulajdonjoga minden további nélkül átírásra került.

Ezzel szemben az általam képviselt ügyekben azzal találkoztam, hogy az Abbázia Kft. különböző, álláspontom szerint minden alapot nélkülöző akadályokat görgít a tulajdonosváltozás átvezetése elé. A hozzám eljutott levelekben olvasható, hogy az Abbázia Kft. számos, az amerikai cég vevő működésével kapcsolatos okirat benyújtására kötelezte a társaságot, ezen felül azon az állásponton vannak, hogy a hatályos kormányrendelet szerint cég nem szerezheti meg üdülési jog tulajdonjogát.

Véleményem szerint ez a hivatkozás minden alapot nélkülöz; ezt támasztja alá egyébként az is, hogy más társaság minden gond nélkül átvezette az amerikai cég tulajdonjogát, illetve az, hogy a hatályos kormányrendelet semmilyen tiltó rendelkezést nem tartalmaz, tehát a cégeket nem zárja ki a tulajdonosok köréből. Fontos végül megjegyezni, hogy ha a rendelet ilyen tiltó rendelkezést tartalmazna is, az nem terjed ki a magánszemély fogyasztó által megkötött szerződésekre!

 

2013. július 10. Resort Club Hungary Kft. 

A Gazdasági Versenyhivatal honlapján található bejegyzés szerint versenyhivatali eljárás indult az Resort Club Hungary Kft. ellen. A cég meglévő üdülési joggal rendelkező személyeket keres meg azzal az ígérettel, hogy klubkártya vagy más kedvezményes szálláslehetőség megvásárlás esetén jó eséllyel értékesíti a meglévő üdülési jogot. A hivatal információi szerint ezzel egyidőben megbízási szerződést kötnek a meglév üdülési jog értékeesítésére, ezzel is hihetőbbé téve az értékesítés lehetőségét. Ezek a megbízási szerződések jellemzően nem adnak semmiféle garanciát az értékesítésre, csupán egy határozott ideig tartó szerződésről van szó, melynek keretében - a szerződés szerint - bizonyos honlapokon hirdetik megvásárlásra a jogokat. Sajnos nem hallottam még olyan esetről, ahol a sikeres értékesítés meg is történt volna, ezen felül az általam megtekintett szerződések sok esetben konkrétumot nem tartalmaznak, illetve nem tüntetik fel a kormányrendelet szerint a vásárlót megillető elállási jog gyakorlásának lehetőségét sem, mely abban az esetben illeti meg a fogyasztót, amennyiben a szerződés időtartama 12 hónapot meghaladó határozott vagy bármekkora időre szóló határozatlan időtartamú. A szerződés ugyanis lehetőséget biztosít arra, hogy egy bizonyos összeg befizetésével 12 hónapon túli időtartamra módosuljon a szerződés hatálya. Ezen a cégen kívül azonban mások is folytatnak hasonló tevékenységet...  A versebyfelügyeleti eljárás nem jelenti annak kimondását, hogy a nevezett vállalkozás a jogsértést elkövette, a Hivatal arról az eljárás végén a határozatában fog dönetni.

A teljes bejegyzés a GVH honlapjáról:

"Versenyhivatali eljárás indult a Resort Club Hungary Kft-vel szemben

 

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) Vj-41/2013. ügyszámon eljárást indított a Resort Club Hungary Kft-vel szemben a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának feltételezett megsértése miatt.

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) Vj-41/2013. ügyszámon eljárást indított a Resort Club Hungary Kft-vel szemben a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának feltételezett megsértése miatt.

A GVH 2013. május 17-én versenyfelügyeleti eljárást indított a Resort Club Hungary Kft-vel szemben, mert értékesítői az üdülési joggal már rendelkező ügyfeleik részére az üdülési joguk piaci értékével, értékesítési lehetőségével és továbbértékesítésével kapcsolatban valószínűsíthetően olyan tájékoztatást adnak, hogy a már meglévő üdülési joguk továbbértékesítésére szóló megbízási szerződés megkötése mellett, további üdülési jog vételére, és egyéb kedvezményprogramban való részvételre szóló szerződést kössenek a fogyasztók.

Fenti magatartásával a Resort Club Hungary Kft. a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (Fttv.) 6. § (1) bekezdése b) pont bg) alpontjában és h) pontjában foglalt tényállás megvalósításával valószínűsíthetően megsértette az Fttv. 3. § (1) bekezdésében előírt tilalmat.

A versenyfelügyeleti eljárás megindítása nem jelenti annak kimondását, hogy a nevezett vállalkozás a jogsértést elkövette. Az eljárás a tények tisztázására, és ezen keresztül a feltételezett jogsértés elkövetésének bizonyítására irányul. Az eljárás befejezésének határideje 3 hónap, amely azonban - az ügy bonyolultságától függően - két alkalommal, legfeljebb 2 hónappal meghosszabbítható.

Budapest, 2013. július 10."

 

2012. november 21. KLUBKÁRTYÁK ÉS KLUBTAGSÁGOK VÁSÁRLÁSA

Sajnos egyre több olyan cég bukkan a felszínre, amely azzal hitegeti az üdülési jog tulajdonosokat, hogy nagyon rövid időn belül értékesíti üdülési hetüket, heteiket, amennyiben tőlük, rajtuk keresztül kedvezményes szálláslehetőséget vásárolnak. Ennek a díja - tapasztalatom szerint - 100-300.000,- Ft között mozog, attól függően, hogy milyen összeg megfizetésére tudják rábírni a tulajdonosokat. Az ügyfeleket egy adatbázisból hívják fel az értékesítéssel kecsegtetve; ezt követően rövid időn belül sor kerül a találkozóra és a szerződéskötésre.

Munkám során többször találkoztam ilyen szerződésekkel, amelyek jellemzően nemcsak igénytelenek, hanem a hetüket értékesíteni kívánó tulajdonosoknak nem is tartalmaz pontos meghatározást azzal kapcsolatban, hogy a szerződéssel mely szállodákban - és ez a legfontosabb - MILYEN MÉRTÉKŰ KEDVEZMÉNYEK igénybevételére jogosultak. Amikor ugyanis a szállodák felsorolása egy, a szerződéshez mellékelt tájékoztatóban kerül felsorolásra, mely felrosolás bármikor megváltoztatható, akkor sajnos a szerződés tárgya is homályban marad, azaz pontosan nem derül ki, hogy milyen szolgáltatás igénybevételével kapcsolatban került megfizetésre több százezer forint arról nem is beszélve, hogy ha a cég az üdülési hetekre valóban fizetőképes vevőkkel rendelkezne, milyen ésszerű okból kellene megvásárolni további klubtagságot...

 

2012. november 11. NÉHÁNY SZÓ A KÜLFÖLDÖN KÖTÖTT ÜDÜLŐHASZNÁLATI SZERZŐDÉSEKRŐL

Ritkán, de rendszeresen keresnek fel külföldön - jellemzően Tenerifén - megkötött szerződésekkel kapcsolatban, a probléma szint mindig ugyanaz: megnövekedett üzemeltetési költség, amely általában 70 évre kötelezi az ügyfelet.

Melyek a problémák ezekkel a szerződésekkel?

- bár magyar nyelven (is), de külföldön kötött szerződés, melyre a külföldi állam joga irányadó, illetve kizárólag a szerződésben kikötött bírósághoz lehet fordulni; ezek nehézségei: hatalmas költség kiadása, az ottani jogot ismerő ügyvéd megbízása, mely eljárás és ügyvédi munkadíj végösszege sokszor eléri vagy meghaladja a szerződés értékét, illetve az eljárás kimenete is bizonytalan, főleg úgy, hogy egy ügyvéd és ügyfél egyaránt teljesen idegen területen mozog

- érthetetlen és igen rossz magyarsággal megfogalmazott tájékoztató a szerződés melléklete, mely megnehezíti a szerződés értelmezését…

- a kikötött külföldi jog miatt az ügyfél teljesen kiszolgált helyzetbe kerül, míg Magyarországon egy magyar bíróságon egyszerűbb ügyben eljárhatna jogi képviselő nélkül, ez érthető okokból külföldön szinte lehetetlen

- a fenntartási díj alakulására szinte semmi rálátása nincs az ügyfeleknek. A napokban keresett meg egy ügyfél, akinek a szerződés megkötése óta eltelt 9 év alatt DUPLÁJÁRA EMELKEDETT A FENNTARTÁSI DÍJA (260 EURO-ról 550-re…) A fenntartási díj emelését, annak mértékét az Alapszabály tartalmazza, amelynek beszerzése folyamatban van. Amennyiben azonban az szabadon határozza meg az emelést, sajnos kevés dolgot tehetünk.

Óvatosságra intek tehát mindenkit, hogy a spanyol napsütésben a nyaralás kellős közepén megfelelően ellazult állapotban tollal a kezében milyen komoly, évtizedekre szóló kötelezettségeket vállal...
  

2012. november 7. 2012. SZEPTEMBER 1. UTÁN KÖTÖTT SZERZŐDÉSEKNÉL TILOS AZ ÜGYVÉDI LETÉTBE HELYEZÉS!!!

Praxisom során most találkoztam először olyan, 2012. szeptember 1. után megkötött szerződéssel, mely a vételár egy jó részének letétbe helyezésére kötelezte az ügyfeleimet! Ezen túlmenően ráadásul a szerződés megkötése napján 20.000,- Ft-ot is elkért az ügyvéd kolléga. Egyáltalán nem számít, hogy 14 napon belüli fizetéssel kapcsolatban a vállalkozás részére vagy ügyvédi letétbe teljesítésről van szó, illetve a teljesítés milyen összegű! A vállalkozás semmilyen összeget nem fogadhat el 14 napon belül!!! Ezen kívül - nem mellékesen - felmerül az ügyvéd kolléga felelőssége
 

 

2012. október 10. NÉHÁNY SZÓ AZ ELÁLLÁSI JOGGAL KAPCSOLATOS FORMANYOMTATVÁNYRÓL

Az elállási jog gyakorlásához szükséges formanyomtatványt az üdülőhasználati szerződés megkötésekor a fogyasztó rendelkezésére kell bocsátani, azonban nem mindegy, hogy az milyen módon kerül kitöltésre.
  
A vonatkozó és már többször említett kormányrendelet 7. §-a rendelkezik a formanyomtatvány azon részeiről, amelyet minimálisan ki kell tölteni és azt így a fogyasztónak a szerződéskötéskor átadni.
 
Melyek ezek a minimális részek?
·         ­a vállalkozás neve és székhelye
·         a szerződéskötés időpontja
 
Mi a következménye annak, ha a vállalkozás – ez általában az értékesítő cég – nem megfelelően kitöltve bocsátja rendelkezésre a formanyomtatványt?
 
Ha a minimális részek nem szerepelnek a formanyomtatványban, az elállási jog gyakorlására rendelkezésre álló határidő 1 év és 14 hónap, mely a szerződés megkötésekor vagy annak kézhezvétele napjától kezdődik.  Ha pedig a vállalkozás egyáltalán nem adja át ezt a formanyomtatványt, akkor az elállási határidő szintén a fentiek szerint alakul.
 
 
Célszerű tehát megvizsgálni, hogy a rendelkezésre bocsátott formanyomtatvány tartalmazza-e a fent említetteket. Amennyiben nem, a fogyasztónak igen hosszú idő áll rendelkezésére ahhoz, hogy elállási jogát gyakorolja.  
 
 

2012. július 26. A "LEMONDÓ NYILATKOZAT" NEM SZÜNTETI MEG A SZERZŐDÉST 

A minap - bár már ezt megelőzően is több alkalommal találkoztam ezzel a problémával - azzal keresett meg ügyfelem, hogy lemondó nyilatkozatot írt alá az egyik cégnél abban a reményben, hogy ezzel a meglévő üdülési jogát beszámítják az ugyanekkor vásárolt új szerződésébe. Ezen felül az értékesítő azzal biztatta, hogy ezután nem kell megfizetnie a szerződéssel kapcsolatban felvett kölcsön törlesztőrészleteit.

Fontos rögzíteni, hogy egy lemondó nyilatkozattal sajnos nem szűnik meg a szerződés (mint ahogy egyetlen más szerződés sem.) Fentieken túl az értékesítők a fenntartási díj megfizetésével kapcsolatban is sokszor azt a téves tájékoztatást adják, hogy azt sem kell megfizetni, ugyanis a lemondó nyilatkozattal megszűnik a szerződés és az azzal együtt járó kötelezettségek is. A hitelesség alátámasztása céljából sok esetben aláíratnak az ügyfelekkel egy másik nyilatkozatot is, melyben vállalják, hogy egy meghatrozott és név szerint azonosított kft-nél regisztráltatják magukat és a céggel felveszik a kapcsolatot. Ez azonban a kft részéről sem jelent semmiféle kötelezettséget a szerződés "átvállalására" - tudomásom szerint meg is romlott a kapcsolat a kft és a téves tájékoztatást adó cég között - azonban véleményem szerint alkalmas arra, hogy a fogyasztóban az a kép alakuljon ki, hogy a "lemondó nyilatkozat" és ezen irat aláírásával valóban megszűnt a meglévő szerződése és az azzal járó kötelezettségek.

Ügyfelem sajnos hitt a fent írt téves tájékoztatásnak és a kölcsönt folyósító hitelintézet a kölcsönszerződés felmondása után pert is indított a meg nem fizetett és egy összegben esedékessé vált részletek megfizetésére.

 

2012. július 23.  ELÁLLÁS A SZERZŐDÉSTŐL

Gyakran hallom ügyfeleimtől, hogy a szerződés megkötése után felmerül bennük a gondolat a szerződéstől való elállással kapcsolatban. Gyakran fel is hívják az értékesítőt, hogy közöljék ezen szándékukat (melyet egyébként végül írásban, nyilatkozattal kell megküldeni a vállalkozás részére!) Ezt hallva az értékesítő számos esetben azt mondja ügyfelemnek, hogy elállás esetére jelentős összegű kötbért kell fizetnie, ez azonban nem igaz, hiszen a jogszabállyal is ellentétes lenne az ilyen rendelkezés!

Nagyon fontos megismételni, hogy a vállalkozás az elállási határidőn (14 nap)  belül semmilyen jogcímen nem fogadhat el és nem követelhet teljesítést! Ez az értékesítők részéről és szándékos és rosszindulatú félervezetés, mely akár a csalás bűntettét is megvalósíthatja!

 

2012. június 6. "SZERZŐDÉSKÖTÉSI DÍJ" ÉS MÁS ÖSSZEGEK ELFOGADÁSÁNAK TILALMA

Ügyfelem adásvételi szerződést kötött egy hajdúszoboszlói apartman üdülési jogárnak megszerzésére. A céggel történt előzetes megbeszélés szerint a szerződés megkötésének célja az volt, hogy egy már meglévő üdülőhasználati szerződését az újonnan megkötött szerződés vételárába beszámítsák.
 

A fent leírtak alapján ügyfelem megkötötte az adásvételi szerződést. A szerződésben az első részlet megfizetésének határideje a szerződés aláírásától számított 14. nap volt. A Kormányrendelet 13. §-a szerint a vállalkozás 14 napon belül nem követelhet és nem fogadhat el teljesítést. Az ennek ellenére átvett összeget pedig késedelmi kamataival együtt vissza kell fizetnie a fogyasztónak.
 

Meg kell említenem, hogy sajnos még mindig igen gyakori, hogy a szerződés megkötésekor 30-40.000,- Ft közötti, ún. "szerződéskötési díjat" vesz át a vállalkozás. Fontosnak tartom elmondani, hogy ez a magatartás is jogszerűtlen, fenti jogszabályhelybe ütközik, a vállalkozás a fogyasztótól 14 napon belül semmilyen jogcímen nem fogadhat el teljesítést.
 

Álláspontom szerint ez a szerződés - jogszabályba ütköző kikötése folytán - semmis, így az érvénytelenség jogkövetkezménye, az eredeti állapot helyreállítása a követendő eljárás.

Ebből a célból fogjuk személyesen megkeresni a szerződést megkötő vállalkozást.

  

2012. június 2.

ELÁLLÁSI NYILATKOZAT SZABÁLYSZERŰSÉGÉVEL KAPCSOLATOS KÖVETELMÉNYEK

Kedves ügyfeleim kerestek meg, akik üdülőhasználati szerződést kötöttek egy magyarországi hotel apartmanának használati jogával kapcsolatban.

A szerződés és a kapcsolódó iratok áttanulmányozása után megállapítottam, hogy a vállalkozás számos ponton megszegte a Kormányrendeletben foglaltakat, sőt, ezen felül egyéb, a fogyasztókkal szembeni magatartást szabályozó jogszabályokat is.

A cég (illetve a képviseletükben eljárő értékesítő) nem fogadta el az elállás nyilatkozatukat arra hivatkozva, hogy aláírásukkal igazolták a rendeletben meghatározott nyomtatványok átvételét.

A rendelet azonban ezzel nem elégszik meg; a vállalkozásnak a mellékleteket maradéktalanul kitöltve kell átadnia a fogyasztónak, ezen felül - kétség esetén - a fogyasztó által aláírt példánnyal kell igazolniuk azt, hogy az átadás megtörtént.

Tapasztalatom szerint ez nem szokott megtörténni - azaz nem kerül sor a nyomtatványok átadására - és ebben az esetben is meghosszabbodik az elállási határidő.

 

 

2012. május 30. AZ ELÁLLÁSI JOG GYAKORLÁSA ÉS ANNAK KÖVETKEZMÉNYEI

A 141/2011. sz. Kormányrendelet kimondja, hogy az üdülőhasználati szerződés megkötésekor a vállalkozás (azaz az üdülési jog tulajdonosa, NEM a képviseletében eljáró értékesítő) adataival ellátott Formanyomtatványt kell rendelkezésre bocsátani. Az elállási jogot ezzel a nyilatkozattal is lehet gyakorolni. A formanyomtatványt úgy kell a fogyasztó rendelkezésére bocsátani, hogy az minimálisan tartalmazza a vállalkozás (a tulajdonos) megnevezését, székhelyét és a szerződéskötés időpontját.
 

Amennyiben a szerződéskötés során a vállalkozás a formanyomtatványt nem a fentieknek megfelelően bocsátja a fogyasztó rendelkezésére, az elállásra nyitva álló határidő nem 14 nap, hanem összesen  1 év és 14 napra hosszabbodik.

Tapasztalatom szerint a vállalkozások előszeretettel hangsúlyozzák azt, hogy kizárólag 14 napon belül lehet elállni a szerződéstől. Sajnálattal tapasztalom ezen felül azt is, hogy félrevezetően azt mondják a fogyasztónak, hogy elállás esetén jelentős összegű kötbért kell fizetniük. A szerződések áttekintése után számtalanszor tapasztaltam, hogy ez nem felel meg a valóságnak. Sajnos sok esetben a fogyasztók ezt elhiszik és maguk nem nézik át a szerződést. Szerencsés esetben a konzultáció alkalmával ez ki szokott derülni és így meg tudjuk tenni a megfelelő lépéseket.

Az elállási jog gyakorlása a szerződést megszünteti. Tudni kell azt is, hogy az elállási nyilatkozatot nem lehet visszavonni, talákoztam már olyan esettel, amikor a vállalkozás erre beszélte rá a fogyasztót. Miután azonban az elállás a szerződést megszünteti, kizárólag új adásvételi szerződés megkötésével lehet megszerezni ugyanazt a jogot.

Az elállási nyilatkozat gyakorlásának két jogkövetkezménye van: a megkötött szerződés megszűnik és a szerződéskötést megelőző állapotot kell helyreállítani, ennek keretében a fogyasztónak visszajár minden szolgáltatás, amit a szerződés megkötését követően teljesített. Az elállási nyilatkozatot a vállalkozásnak tehát nem kell elfogadnia, hiszen az a szerződést felbontja. Amennyiben ebben mégsincs egyetértés a vállalkozás és a fogyasztó között, a bíróságtól lehet kérni a megelőző állapot helyreállítását.

Aki tehát üdülőhasználati szerződést kötött és azóta meggondolta magát, fenti határidőben megteheti az elállási nyilatkozatot. Ehhez nem kell mást tenni, mint megnézni a formanyomtatványt - amennyiben a szerződéskötéskor egyáltalán azt rendelkezésre bocsátották - hogy az tartalmazza-e a fent írt kötelező adatokat.

 

___________________________________________________________________________________
 

 

Amennyiben peres vagy peren kívüli jogi képviseletre van szüksége, kérem, keressen a Kapcsolat menüpont alatt található elérhetőségeken.
 

 

A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.