ÜDÜLÉSI JOGGAL KAPCSOLATOS ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK
12 évet kellett várnunk, de 2011. szeptember 1-jén végre hatályba lépett a 141/2011. számú Kormányrendelet, mely sokkal részletesebben szabályozza az üdülőhasználati jogot vásárlók és a vállalkozások közti jogviszonyt.
(A jogszabály pontos megnevezése: 141/2011. számú Kormányrendelet a szállás időben megosztott használati jogára, a hosszú távra szóló üdülési termékekre vonatkozó szerződésekről, valamint a tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenységről)
Álláspontom szerint az új rendelet igazán fogyasztóbarát, illetve fogyasztóvédő, hiszen kiterjedten és szigorúan szabályozza a reklámot, a fogyasztó elállási jogát, valamint rendelkezik az elállási határidő előtt teljesített fizetésekről.
Ügyvédi praxisomban már több peren kívüli egyeztetést és peres eljárást folytatok, folytattam olyan ügyfelek képviseletében, akik – jellemzően önhibájukon kívül – vitás helyzetbe kerültek az üdülőhasználati jogot értékesítő vállalkozásokkal.
A fenti jogszabállyal már hatályon kívül helyezett - de a korábban, az új kormányrendelet hatálybalépése előtt megkötött szerződésekre még mindig alkalmazandó – jogszabállyal kapcsolatban szeretném megjegyezni, hogy az részleteiben szabályozta csak az üdülőhasználati szerződésekkel kapcsolatos tevékenységet, magatartást, azonban sajnos kibúvókat is hagyott az értékesítő cégek számára.
Melyek tehát a szeptember 1.-jén hatályba lépett kormányrendelet főbb, a fogyasztókat védő szabályai, hasznos változásai?
Az előadással kapcsolatos reklám:
Az előadásról szóló meghívónak már nemcsak azt kell tartalmaznia, hogy a fogyasztó írásbeli tájékoztatóra, valamint annak elérhetőségére jogosult, hanem tájékoztatást kell adni az előadás céljáról és jellegéről is.
Ennek megfelelően a jogszabály megtiltja azt, hogy a vállalkozás ún. burkolt céllal hívja meg a fogyasztót egy olyan előadásra, melyen eredetileg más termék értékesítése folyik, de menet közben kiderül, hogy emellett üdülési jogot is szeretne eladni a meghívóban feltüntetett - vagy fel nem tüntetett - vállalkozás…
Az elállási jog újraszabályozásának főbb pontjai:
- a vállalkozásnak nemcsak a szerződésben, hanem külön, a fogyasztó által aláírt nyilatkozatban kell tájékoztatni a vevőt az elállási jogáról. Amennyiben ezen nyilatkozat aláírása elmarad, az a szerződés semmisségét vonhatja maga után!
- Az elállási jog határideje 14 napra módosult, azonban a vállalkozás bizonyos, a jogszabályban rögzített mulasztásai esetén ez 3 hónap + 14 nap, illetve 1 év + 14 nap is lehet
- Az elállási jog az elállásról szóló nyilatkozat (a szerződés részét kötelezően képező formanyomtatvány) kitöltésével is gyakorolható, sőt, az e-mailen is megküldhető a vállalkozás részére (én mindig azt javaslom, hogy a nyilatkozatot az összes megadott címre érdemes elküldeni, hiszen többször előfordult, hogy a vállalkozás a székhelyén, telephelyén nem vette át a postai küldeményeket jogellenesen megnehezítve ezzel az elállási jog gyakorlását…)
- Legkésőbb az elállási jog gyakorlásának utolsó napján kell postára adni (amennyiben a szerződés lehetővé teszi, faxon) elküldeni az elállási nyilatkozatot
Az ügyvédi letétbe történő részteljesítés tilalma:
Sajnos a korábbi jogszabály megkerülésével a vállalkozások azt a gyakorlatot folytatták, hogy az elállásra nyitva álló határidő letelte előtt is fogadtak el fizetést a fogyasztótól annak ellenére, hogy a jogszabály ezt megtiltotta, azonban nem olyan egyértelműen, mint a most hatályba lépett kormányrendelet!
Ezt oly módon tették meg, hogy a vételárat vagy annak egy részét a velük kapcsolatban álló ügyvédi iroda részére helyeztették letétbe jellemzően az üdülőhasználati szerződés megkötésével egyidejűleg.
Ez a gyakorlat mostantól kifejezetten jogszabályellenes: a kormányrendelet végre egyértelműen kimondja azt, hogy a vállalkozás semmilyen jogcímen (mint pl. a korábbi szerződéskötési díj, illetve vételárrészlet) nem követelhet és nem fogadhat el teljesítést oly módon sem, hogy azt a fogyasztó nem a vállalkozás, hanem harmadik személy részére teljesíti (ez volt a korábbi ügyvédi letéti gyakorlat)
Amennyiben a vállalkozás ennek ellenére fogad el teljesítést, azt annak késedelmi kamataival együtt harminc napon belül vissza kell térítenie a fogyasztónak.
Összefoglalásként azt mondhatom, hogy reményeim szerint a jogszabály elfogadásával a korábbinál kevesebb jogellenes helyzet alakul ki, valamint a fogyasztók részére kötelezően nyújtandó részletesebb írásbeli tájékoztatás lehetővé teszi azt, hogy a szükséges összes információ birtokában lehessen felelős döntést hozni arról, hogy jó-e, érdemes-e több évtizedre, akár 99 évre elkötelezni magunkat egy üdülőhasználati jog megvásárlásával, melynek kötelező eleme, az évente/kétévente fizetendő fenntartási díj minden évben egyre csak növekszik…
_______________________________________________________________________________________
A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.
Amennyiben peres- vagy peren kívüli jogi képviseletre van szüksége, kérem, keressen a Kapcsolat menüpont alatt található elérhetőségeken.
